kedvenc kezdőlap oldal küldése

Minibusz méretű halakat figyeltek meg a Dunában

2011. június 20. 11:46, hétfő - Szemlézte: Dr.Schröder Zsuzsa

Műholdas adóval drótoztak be egy tokhalat, amelynek az volt a feladata, hogy adatokkal szolgáljon a tudománynak a Dunában és a Fekete-tengerben élő társairól. Olyan lényekről van szó, amelyek ősei a dinoszauruszok kortársai voltak, akkorára tudnak nőni, amekkora egy minibusz, hosszabb ideig élnek a legtöbb embernél, és szaporodás céljából szülőhelyükre visszatérőben vagyont érő mennyiségű kaviár van bennük. Jelenleg a kihalás szélén állnak.

Amikor 2009-ben egy román és norvég kutatókból álló csoport ráerősítette a műholdas adót a 2,9 méter hosszú Haraldra, a program résztvevői remélték, hogy a nyert adatok segítségével megtalálják a módját annak, hogy megállítsák a tokok számának rohamos csökkenését. A halnak azonban nyoma veszett, feltehetően orvhalászok zsákmánya lett.

Jelenleg a kihalás szélén áll

A tok 200 millió évig remekül elvolt a Dunában, nyugodtan járta a fekete-tengeri élőhelyeitől Németországig tartó 2000 kilométeres útját. Régészek a III. századból való fa tokcsapdákat és tokcsontokat is találtak a Duna partján lévő római erődítmények maradványaiban. A múlt század hetvenes és nyolcvanas éveiben azonban Románia hatalmas gátakat épített a Vaskapunál a folyóra, és ezzel jelentősen lecsökkentette a folyami ívóhelyeikre vonulók halak számát. Aztán a kelet-európai rendszer 1989-es összeomlása után a semmitől se korlátozott halászok hatalmas mennyiségben fogták őket, amikor elindultak ívóhelyeik felé, hogy lerakják ikráikat, ami szintén erősen visszavetette a szaporodást. A mezőgazdasági eredetű és városi szennyvizek belevezetése a folyókba további terhelést jelentett, bár az utóbbi tíz évben megépült víztisztítók csökkentik a szennyezést.

http://www.webdoki.hu/kepek/2011_06/tokhal1308556235.jpg

 

 


Csak ott tud szaporodni, ahol született



Az EU mélyítené a Duna medrét

Környezetvédők most a legújabb fenyegetést próbálják elhárítani: az Európai Unió azt tervezi, hogy a hajózás érdekében mélyíti a Duna medrét, ezért félő, hogy eltűnnek az utolsó olyan sekély vizű részek is, ahol a tokhal nyugodtan lerakhatja ikráit.

"A tok jelenleg a kihalás szélén áll - mondja Andreas Beckmann, a Természetvédelmi Világprogram, a WWF Duna-Kárpátok programjának igazgatója. - A medermélyítés, attól függően, hogyan hajtják végre, a teljes kihalásához vezethet."

A terv szerint a Duna több oldalcsatornáját részben elrekesztik, és a fősodorba terelik a vizet, lehetővé téve ezzel a ma még alacsony vízállású helyeken is az egész éven át tartó hajózást. Néhány szigetnek a partját betonnal erősítik meg.

Európai és romániai hivatalnokok szerint a javasolt megoldás nem jelent újabb veszélyt az Al-Duna szabad vizeiben élő halakra. "Lesz elegendő víz ahhoz, hogy vándoroljanak" - állítja Serban Cucu, a román közlekedési minisztérium magas beosztású munkatársa. Ennek ellenére az építést egy évvel elhalasztották, hogy alaposabban megfigyelhessék a hajózó csatornákat.

"Ha a begyűjtött adatok azt mutatják, hogy az építkezés hatással van a halakra, akkor közösen eldöntjük, hogy leállítsuk-e a projektet" - bizonygatja bukaresti irodájában nyilatkozva Cucu.

Negyven év után is összegyűlnek az idősebb halak a gátnál

A sós és édesvízben egyaránt több mint száz évig elélő tokhal csak ott tud szaporodni, ahol született. "Négy orrlyukával mindegyik hal kiszimatolja a szülőhelyére vezető utat - magyarázza Racu Suciu, a Tulceában működő Duna-delta Országos Intézet munkatársa. - A Vaskapu-erőművek elkészültével a két gáttól nyugatra élő halak terméketlenségre lettek kárhoztatva. A reprodukciós ráta a felére csökkent. Ívási szezonban még most, negyven évvel később is összegyűlnek az idősebb halak a gátnál..."

http://www.webdoki.hu/kepek/2011_06/tokhal1308557303.jpg


A lazaccal ellentétben azonban a tok nem tud ugrani


Ez év májusában környezetvédők, kormányzati tisztviselők és az ENSZ élelmezésügyi szervezetének, a FAO-nak az illetékesei megállapodtak abban, hogy megvizsgálják egy olyan hallépcső létesítésének a lehetőségét, amelyen keresztül a tokok kikerülhetik a két Vaskapu-erőmű gátját. A lazaccal ellentétben azonban a tok nem tud ugrani, és erős izmait a víz alatt kell használnia arra, hogy medencék láncolatán keresztüljutva legyőzze a csaknem 40 méteres szintkülönbséget.

Már halgazdaságokban is nevelnek tokokat

Egy másik, a tokállomány feltámasztására tett kísérlet is elkezdődött: halgazdaságokban nevelnek tokokat, védve őket a drága kaviár alapanyagául szolgáló ikrájukra utazó orvhalászoktól. Stelic Gerghi, egy tulceai munkanélküli mezőgazdasági mérnök 1999-ben egy 450 kilogrammos halat fogott, amelyből 82 kiló kaviárt szedett ki. Annyi pénzt kapott érte, hogy be tudta fejezni a házát, és új gépkocsit vett. Jelenleg harmadik ciklusát tölti Vacareni körzet polgármestereként.

A tok nemzetközi kereskedelmét 2001-ben betiltották, öt évvel később Románia, majd utána Szerbia, Ukrajna, Moldova és nemrég Bulgária is tilalmat vezetett be a tok halászatára.

"Megállítottuk az órát" - idézte fel Suciu. De mint azt Harald története is mutatja, a veszély nem szűnt meg.

Nem volt eredménytelen az élete

Harald, aki a tokkutatást anyagilag támogató Norvégia királyáról kapta a nevét, 12 éves volt és 80 kilogrammos, amikor befogták, és egy kísérleti gazdaságba szállították. Spermáját ikrák mesterséges megtermékenyítésére használták.

http://www.webdoki.hu/kepek/2011_06/kaviar_fekete1264419483.jpg


Az orvhalászok az ikra miatt vadásznak rájuk


Egy hónap után rádióadót szereltek rá, és 2009. májusában visszaengedték a Dunába, bízva benne, hogy segít a tudósoknak többet megtudni a tokok vándorlásáról és viselkedéséről. "Nagyon jó erőben lévő, erős hal volt" - jegyzi meg Suciu.

Lefelé indult, és a Duna-deltán át eljutott a Fekete-tengerbe, ahol az erős fénytől irtózva 10 és 50 méter közötti homályos mélységben maradt. Heringgel, spratt-tal, makrélával és más kis halakkal táplálkozott hetekig. Aztán októberben észak felé vette az irányt.

November 2-án megállt, és három napig mozdulatlanul feküdt a tenger fenekén 65 méter mélyen. November 6-án éjszaka, valamivel 2 óra után gyorsan a felszínre emelkedett, és egyenes vonalban 11 kilométert haladt Ukrajna krími partvidéke felé. Két napig partközelben volt, majd a rászerelt jeladó két napig a szárazföldről küldött jeleket. Az utolsók egy vasútvonalról érkeztek.

Továbbítás közben Harald adatainak a többsége elveszett, de a tudósok elég információhoz jutottak ahhoz, hogy kitalálják, mi történt vele: horogra akadt vagy hálóba futott, az éjszaka közepén kiemelték a vízből, és egy evezős csónakkal kivitték a partra.

"Szomorú, ami történt. Fiatal hal volt. Amikor befogták, először érkezett ívni a Dunába" - meséli Suciu.

A tudósokat csupán az vigasztalja, hogy Harald utódai kikeltek a folyóban. "Harald fiai és lányai biztonságban vannak a Fekete-tengerben. Úgyhogy nem volt eredménytelen az élete" - húzza alá Suciu.

deluxe.hu

 

© 2009 Tihanyi Belső-tó Nonprofit Kft.                                                                                                                                                         Impresszum | Adatvédelmi nyilatkozat | Honlaptérkép